MEGYEBIRÓ JOLI ∞ Asztrozófia & Gyógynövények

Késztetés vagy (és) kényszer Megoldás: képzelet… legyen képed róla. „…kezdjetek el élni! jó néha sötétben a holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot igézni. jó néha fázni, semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bőrig ázni, tele szájjal enni, hangosan szeretni. jó néha magamat csak úgy elnevetni, sírni ha fáj, remegni ha félek, olyan jó néha érezni, hogy élek. …kezdjetek el élni!” Anna & the Barbies - Márti dala Az önismeretre való igény, ott kezdődik, mikor elönt a kíváncsiság, hogy mi az a tudatlanság, amit nem tudunk. Mi az a járatlanság, amiben nem vagyunk jártasak? Mi az az ismeretlen, amit nem ismerünk, nem értünk? Mivel kint nem találjuk, valahol belül kezdjük keresni, mélyen a gyökereinknél, egy kifordított állapotban. Megváltozik a menetirány, tekintetünk befelé fordul és muszáj egy ideig visszapillantó tükörből nézni a jövőt. Kalitkába zárás időszakában érdemes visszatekinteni vagy megtekinteni a múltat… emlékezni és emlékeztetni magunkat! Mi az, amid van? Mit teremtett

Ahol szeretet van, ott nem lehet hatalom… és ahol hatalom van, ott nem lehet szeretet. Félve, szorongva, megijedve igen nehéz logikusan gondolkodni. Homályossá, (tudattalan) olykor láthatatlanná válik az egyszerű, világos (tudatos) megszelídítése az akadályoknak. Hasznos önérvényesítés! A hasznos azt jelenti, hogy ELÉG  jó. Tiszta forrás… tiszta fantázia. Nemes egyszerűséggel, oldott cselekvéssel megszelídíteni az eszetlen fejetlenséget. Ez nem verseny, hanem bátorság és elszánás. Egyfajta tudatos elszánás POZITÍV kegyetlenséggel, kíméletlenséggel. „… a kis róka bevisz az erdőbe, és nekünk nem szabad gyáván megfutamodnunk, néznünk kell, nyitott szemmel, őrült öngyilkos bátorsággal, mert félve nézni nem lehet, a félelem: kitépett szem.”-- Szabó T. Anna Két történet lehet... az egyik, a befektetett munka eredménye megmutatkozik.   Az átdolgozásra és mélyre ásásra koncentrálva egyfajta türelemre és fegyelemre teszel szert. Így a mélyben… láthatatlan, belső növekedés indul el (lelkierő). L

Bika Telihold margójára. A KÉP… zseniálisan fejezi ki a varázslatot… az átminősülés, átalakulás beavató lehetőségét. Az eddigi tetteid, hozzáállásod, gondolkodásod, életszemléleted, szellemiséged változtatása. Másfajta szellemiség, másfajta eszközöket, tehetséget hoz és aktivál. Érzések, érzelmek, szenvedély megélése során megítélni és rendezni. Mi az, ami elfogadható számodra és mi az, ami nem. Mi az, amitől jó kedved van, mi az, amitől szomorú vagy, és rossz kedved van? Mi az, amitől boldog vagy, és mi az, ami idegesít? Amitől jó kedved van és boldog vagy… az pozitív, emelő. Haladást eredményez. Amitől szomorú vagy, idegesít… az negatív, lehúzó. Nincs haladás. Talán sosem volt még ennyire fontos, hogy átgondold, és újra éld ennek az évnek a történéseit. Talán sosem volt még ennyire fontos, hogy észleld… honnan jöttél és hová tartasz. Talán sosem volt még ennyire fontos, a személyes élettörténeted felfogása, észlelése, megítélése és rendezése. Hangsúlyozom… nem elítélés ez, hanem megí

Egy, azaz 1 darab (vagy egyoldalú) információból nem lehet hiteles következtetést levonni. Már csak azért se, mert az éremnek két oldala van. Érdemes más, új kapcsolatok, kapcsolódások (szellemi és társas egyaránt) felé fordulni, nyitni, befogadni. Az előrelépésnek fizikailag még nem jött el az ideje, viszont mentálisan előrelépni… átgondolni, átvilágítani, eltűnődni, töprengeni lehet. Sőt… kell, mert ebben rejlik szemlélet- és stílusváltásunk. Figyeld, szemléld mások viselkedését… hogyan élik az életet?! Inkább reagálj, tehát törekedj a helyzet, feladat megoldására, mintsem a helyzet és feladat teremtésre. Az majd később kell. Most nem a berögződött, megszokott, automatikus, eddig „bevált” önérvényesítés a nyerő. Kiáradás, kezdeményezés helyett visszafogottság és reagálás. Spontán, nagy tettek helyett önmegfigyelés. Szóval… előbb lemegyünk a lépcsőn, hogy feljöhessünk. Vagy, megyünk még egy kört a körfolyosón, mielőtt a következő emeletre indulnánk. Fordulópont - ON. Olyan belátó belá

Befelé vagy kifelé. Nem az a lényeg, hogy mások figyelmének középpontjában legyél hanem, hogy Önmagad figyelmének középpontjába kerülj.                                       A világ alakítja magát, neked a Magad alakulásával kell foglalkoznod, szándékos szorgalommal.   Öngondoskodás. Az év elején februárban írtam, hogy légy Önmagad mecénása. A nyár ennek megérleléséről, megéléséről szólt. Tavasszal ajánlott volt a magunkkal végzett munka, az ősz és tél folyamán, már kötelező. Most ősszel vizsgázunk belőle, gyakoroljuk ezt a folyamatot. Ez egy láthatatlan, belső haladás. Hinni a kreativitásodban, kreatívnak látni, amit teszel, ahogy csinálod. Kreativitás: képzelőerő, új ötletekkel előállni egy helyzet megoldásával kapcsolatban. Ha van képed róla, KÉP-ESvagy rá. A kreativitás nem egy műalkotás, vagy egy festmény..., hanem életstílus. Belső találékonyság. Egyfajta viselkedésmód, hozzáállás, kifejezésmód. Egyedivé és Ön azonossá változás. Az eddigi tetteid, mintáid, gondolkodásod, életsz

Elég jónak lenni Elcsitulni, hátralépni, amikor szükséges. Felébredni, tudatosnak lenni, amikor kell. Védekezni, alkalmazkodni, amikor kell. Fókuszálni, figyelni, amire és amikor kell. Azt csinálni, amit a körülmények diktálnak. Megosztani egymással a tapasztalatokat. Elköteleződni ahhoz, amit, és akit szeretsz (odaszánni Magad) Gondoskodni egymásról. Hinni, töretlenül hinni a kreatív ösztöneinkben. Vigyázz Magadra, és légy jó! Elég jó! A lényeg legyen biztonságban. A tartásod és az önvédelmed legyen elég jó. Ideális vagy hasznos!(?) Az ideál (eszmény, modell, zsáner, hibátlan, kifogástalan) sok gyakorlatot, energiát igényel, és az ideális sokszor nem tökéletes. A hasznos azt jelenti, hogy minden érintett számára, egységesen elég jó. Egyfajta, újfajta eszményi. Nem tökéletes, nem hibátlan. Nem túl kevés, de nem is fojtogató. Nem elhanyagoló, de nem is túlkontrolláló. Gondoskodó. „Ha szükség van rám, de nem szerettek, akkor maradok. Ha szerettek, de már nincs rám szükség, akkor elmegyek

„A sas üldögélt a fán és csak henyélt, nem csinált semmit. Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle: - Lehetne, hogy én is csak üldögélek, és nem csinálok semmit? - Persze, miért ne? - mondta a sas. A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett. Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra, és megette. A történet tanulsága: Nagyon-nagyon magasan kell lenned ahhoz, hogy megtehesd, hogy csak üldögélsz, és nem csinálsz semmit.” Szeretettel! Megyebiró Joli ∞     Képek: Pinterest

Mikor felvillan a megoldás. Mikor felismerted és megértetted szorongásod és félelmed eredetét, és érett felnőttként meg tudod fogalmazni az érzéseidet. Mikor felszabadulsz. Mikor beüt a heuréka (megtaláltam) élmény. Mikor elengedted és nyitott vagy az újra. Mikor az újhoz való viszonyulásod érzelmi biztonsággal áraszt el. Mikor leesik a kő a szívedről. Mikor a pofon után, kiríttad magad s felszáradnak a könnyeid. Mikor alázattal elfogadod, hogy a pofonnak helye és ideje is volt. A belátás mosolya ez. A „megvan” érzés derűje. Újfajta önbizalom születik, olyan próbára tevős. Olyan önmagát felkarolós. Nem a külvilágnak demonstrálós, hanem benned, belül, magadnak szól. Inkább önmagad önálló felkarolása. Olyan… saját magad mecénásának lenni. Olyasmi, mikor átúszod keresztben a medencét a víz alatt, és a Nagy levegővétel, izgalmas függetlenség érzésével tölt el. A cselekvőerő növekszik, mert próbára teszi önmagát, legyőzve a nehézségeket. Nem túl bonyolult, de nem is túl egyszerű. Egyedinek,

„Az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére, gondolná. Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre. Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. Ez fontos.” Michael Ende Akkor jársz jó (igaz) úton, ha érzed és érzékeled, mivel bírod, amit bírnod kell. Ha be kell csuknod egy ajtót, hogy kinyiss egy másikat. Ha képes vagy felfogni miben és mennyit változott, fejlőd

"- Különös, hogy az ember nem kívánhatja egyszerűen azt, amit akar. Tulajdonképpen honnan jönnek az ember kívánságai? És egyáltalán, mi az, hogy kívánság? Szörszörény nagy szemeket meresztett a fiúra, de nem válaszolt. ... Barnabás megmutatta az oroszlánnak az Ékszer hátlapján lévő feliratot. - Mit jelenthet ez? - kérdezte. TEDD AZT, AMIT AKARSZ, hiszen ez azt jelenti, hogy mindent tehetek, amihez csak kedvem van, nem gondolod? Szörszörény arca ijesztően komoly lett, és szeme villogni kezdett. - Nem -- mondta azon a mély, morgó hangon -, azt jelenti, hogy a Valódi Vágyadat kell követned. És ennél semmi sem nehezebb. - A Valódi Vágyamat? - ismételte Barnabás megilletődve. - Hát az mi? - Az a saját legmélyebb titkod, amelyről nem tudsz. - De hogyan ismerek rá? - Azáltal, hogy a kívánságaid útján haladsz, egyiktől a másikig, és a legvégsőig. Ez az út vezet azután a Valódi Vágyadhoz. - Tulajdonképpen nem is tűnik olyan nehéznek - vélte Barnabás. - Ez minden utak legveszélyesebbike - m

Képek: Tüttő Józsf: A virág világossága, Felemelő színjáték Olykor el kell viselnünk egy lelki feszültséget, amely látszatra a tehetetlenség érzéséből fakad. Ha tovább akarjuk folytatni az életet, el kell felejtenünk a rongyos emlékeket , és ezzel együtt a tehetetlenség érzését is. Mert azzal, hogy a múltat akarjuk irányítani, elmulasztjuk irányítani a jövőt. A rendezés és értelmezés egyfajta fejlődést, új lehetőségeket hoz. Küzdelem helyett… elszánt, kivitelező cselekvést. Kitörve és szükségszerűen leválva a lehangoló múltról.   „Az emlékek nem a múlt, hanem a jövő kulcsa.” Corrie ten Boom A Rák Újhold margójára. (06.21.) A bizonytalan érzések és hangulatok, sejtelmek okának elemzése. „Kreatív szemmel” elgondolkodni, meglátni valamit, amit eddig nem láttunk. Kiszagolni… merre tovább? Nos… tüzetesebben érdemes szemlélődni, hogy rájöjjünk a lényegre .  Milyen úton, módon fogadható el, vagy hagyható el a döntésünk tárgya? Nézzünk, lássunk, használjuk az érzékszerveinket! Indul valami új

Nagy tettek és nagy lépések a helyes ítélőképesség tükrében. Kétségek merülnek fel az útkereszteződésben. Jobbra vagy balra forduljak… esetleg tovább egyenesen? Lesodródtam és (vagy) tévúton haladok? Sose késő, megállni, megpihenni és reálisan (objektíven) végiggondolni merre visz az út. Érzelmeim, érzéseim szerint rendezni: elfogadható vagy sem? Lesodródsz az útról vagy rásodródsz az útra? Elindulsz vagy továbbindulsz? Nem biztos, hogy találsz rá ésszerű magyarázatot. A cselekvésre késztető erők irreálisak (sejtések). Elfogadható vagy sem? Milyen a hangulata az útnak? Akkor jársz jó (igaz) úton, ha nagyon nehéznek érzed. Ha próbatételeket, vizsgafeladatokat kapsz. Ha komoly erőfeszítéseket kell tenned és csak lépésről lépésre haladsz. És, sok kérdésed van. Kérdések, amikre ha megtalálod a válaszokat, lendületet adnak a következő lépéshez. Sejtelem, intuíció vagy illúzió, naivitás!? Érdemes kapcsolódni, új emberekkel, új szemlélettel, más világképpel is megismerkedni. Ha nem vagy kíván

„Az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére, gondolná. Aztán elkezdi az ember, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy, nem bírja tovább. Az utca meg még mindig ott van előtte. Így nem szabad csinálni. Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre. Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán. Észre se vettük, a szuflánk se maradt ki. Ez fontos.” Michael Ende Sosem leszel az, aki voltál. Sosem lesz már érvényes, ami volt. Új szakasz, új navigáció (irányítás, vezérlés, koordinálás, szabályozás, befolyásolás, kormányzás). Érzékelő funkc

Emlékezz… és kérdezd meg magadtól… Mi a legfontosabb valójában? Mi a leghasznosabb számodra? Majd logikusan és őszintén vedd fontolóra, mi tud növekedni Benned?! Mit tudsz kinevelni, felnevelni Magadban? És… most nem a pénztárcádra, a pocakodra, és a cicidre kell gondolnod, sokkal inkább az eszedre. Komolyra fordítva a szót, adottságra, tehetségre, készségre, az önbizalmat serkentő eszközre gondolj. Olyanra, amit a mostani kalitkába zárás időszaka alatt bányásztál elő magadból, vagy vetett partra egy érzelmi hullám. Az elmúlt hónapok alatt került a csukott ajtód élé, arra várva, hogy átemeld a küszöbön és magadévá tedd. Az sem kizárt, hogy egy éjszakai álmodban találkoztál vele. A törlés és (vagy) frissítés gomb megnyomódik, nem kell küzdeni ellene. Belső eszköztárra vonatkozik, belső tulajdonságokra, erőre, adottságokra. Praktikus, kézenfekvő, vitathatatlan és nemes készségekre. Azt kell érzékelned… mivel, hogyan, kivel tudod és bírod megtartani a komfortodat, kény

Az a Mennyország, amiben élünk. Az a boldogság, mikor a galambok gallyak után sziszletnek a fészekrakáshoz. Az a törekvés, amivel a pók mindeközben ösztönösen szövi hálóját a sarokban. Hadd szője… belső biztonságérzete hajtja és sikervágya készteti. Az… az Egység, ami a valós (saját) értékrended tükrözi, és eszményeid szerinti fontossági sorrenddel állítasz fel.  Az őszinte ölelés, ami könnyet csal a szemedbe. A kamasztól érkező cinkos pillantás, ami szavak nélküli megértésre számít. Itt és most. Az a Mennyország, amiben élsz, s amit megteremtesz Magadnak. Belső hierarchia, maradandó értékek, valós ítélőképesség, hitelesség. Az a Mennyország, ami a gondolat - szó - tett egységét adja. Vigyázzatok Magatokra, főleg a figyelmetekre! Minden barátomnak, ismerősömnek és minden kedves kliensemnek, kívánom…, hogy az ajándékba kapott, ölbe esett lehetőségeket… tudd és bírd! Mert a reformáció nem tud ingyen lenni. Kívánok boldog Húsvétot, óvatos optimizmust, reális remény

Tömeges csoport élmény, amiben Magadra találhatsz. Egyedi megoldásokhoz segít és elvezet egy abszolúthoz.  „Élvezd az időt, minden napnak szakítsd le a virágát!”. Találd meg a mindennapok minőségi értelmét! Észleled az elfelejtett vagy lényegtelennek címkézett élményeket, benyomásokat, gondolatokat, sőt… ÁLMOKAT (éjszakai). ÖNÁLLÓ önműködéssel. Abszolút. Abszolút <   latin : absolutus (teljes, feltétlen, független) Absolvo (felszabadít, különválaszt) ab - ( el; határozói előtag ) + solvo (oldoz). Csiszolnod kell a választási lehetőségeidet… nehéz választani a harag és a motiváció között. Válság vagy átalakulás!? Összeomlás vagy áttörés!? Lassan sejtened kell. Az érzékelő funkciók erősödnek… intuíció, megsejtések, éjszakai álmok képeiben. Győzzön az életigenlés! Abszolút. ÖNÁLLÓ önműködéssel. Tisztázd magadban, mitől lettél mentes! Mi az, amit elveszítettél, elhagytál? Mi az, amid megmaradt? Mi az, amit semmi sem vehet el Tőled?

Épp elkezdődött valami, épphogy elvetetted az első magokat. És… jön a fal, a totális akadályozás. Ötletek jöhetnek, amivel felnőhetünk a fal tetejéig, vagy eszközt találunk, amivel kiássuk magunkat alatta. Hatalmas, ÖNÁLLÓ SZELLEMI lépéseket tehetünk, mert hétmérföldes csizmát kapunk ajándékba. Igyekezzünk a hajunkat a fejünkön hagyni és másokét sem kitépni. Az eszed növeszd, a májad, haragod, agressziód helyett! Lélekjelenlét megőrzése, védelme, belső mentális, érzelmi stabilitás. A szenvedélyed nőjön, a logikád, érzeteid, a józan paraszt ész gyarapodjon. Mivel vezetheted le az energiáidat (elfojtás helyett)? Mi az, ami feltölt, regenerál? Milyen oázis képe jelenik meg? Mi jutna eszedbe egy lakatlan szigeten? Érzékelő energia aktiválódik, egyfajta spirális turbulencia, ami a tudatküszöb fölé áramoltatja a titkos összetevőket… lassan, de vitathatatlanul. Észleled az elfelejtett vagy lényegtelennek címkézett élményeket, benyomásokat, gondolatokat, sőt… ÁLMOKAT. Észlelé

“A türelem nem egy passzív dolog, ellenkezőleg, az aktivitást jelenti, valójában az erőfeszítéseink összpontosításáról van szó.” - Edward G. Buwer Épp elkezdődött valami, épphogy elvetetted az első magokat. És… jön a fal, a totális akadályozás. Közben odakint a természet tombolva újjáéled. Bolond paradoxon (az elvárttal ellentétes, hihetetlen).   Összeomlás vagy áttörés. Beavatás ez a javából. A lázadás és a provokáció még inkább elás, pánikot szül és mélyíti a tehetetlenséget, bizonytalanságot. Önvédelemként, az ösztönös elcsendesedés és az erre való összpontosítás… segít megtartani a jelenlétünket. Régen… volt egy tanárom… mikor panaszkodtam, csak annyit mondott: - Tedd a dolgod! Az is dolog, mikor türelemmel engedjük növekedni (emelkedni) Magunkat. És nem csak fizikailag lehet növekedni, kiteljesedni… hanem szellemileg is. Ez a hónap javarészt szellemi, mentális növekedésről, de lehet, hogy (be)robbanásról, (fel)lobbanásról fog szólni. Egy nap a paraszt szamara be

Március 25.- én (szerdán), és 27.- én (pénteken) ingyenes támaszadó napot tartok. Telefonon vagy bármilyen online csatornán, előre egyeztetett időpontban. Mentális és lelki segítséget ajánlok , hogy értelmezni tudd az értelmezhetetlent,  tovább tudj lépni a traumák és veszteségek után,  Ezzel aktiválódjon és elinduljon az öngyógyítás folyamata.  “A türelem nem egy passzív dolog, ellenkezőleg, az aktivitást jelenti, valójában az erőfeszítéseink összpontosításáról van szó.” (Edward G. Buwer) Hívj, ha élnél vele! Szeretettel! Megyebiró Joli ∞ Jungiánus asztrológia 06-70-866-75-76

„Már tudom szeretni nem azt jelenti, Hogy két ember egy igát von, Hanem a másikat biztatni, repülni biztatni, repülni, hogy a másikat biztatni, repülni át egy világon. Át egy világon. Át egy világon.” Kowalsky meg a Vega https://www.youtube.com/watch?v=a8IbBsEb6Yc A kevesebb néha több. És… még valami: „Vannak a Föld forgásában ritka pillanatok (...), amikor megesik, hogy valamennyi dolog és lény, még a legtávolabbi csillagok is soha nem ismétlődő módon együttműködnek, úgyhogy olyasmi történhetik, ami se előtte, se utána soha nem. Sajnos az emberek általában nem értik, hogyan éljenek vele, így aztán a csillagórák észrevétlenül múlnak el. De ha akad valaki, aki érti, fölismeri őket, nagy dolgok esnek a világon.” Michael Ende Szeretettel! Megyebiró Joli ∞

Ahol szeretet van, ott nem lehet hatalom… és ahol hatalom van, ott nem lehet szeretet. Félve, szorongva, megijedve igen nehéz logikusan gondolkodni. Homályossá, olykor láthatatlanná válik az egyszerű, oldott megszelídítése az akadályoknak. Mutyi mentes valóságmegragadás. Hasznos önérvényesítés! A hasznos azt jelenti, hogy minden érintett számára, egységesen elég jó. Tiszta forrás… tiszta fantázia. Nemes egyszerűséggel, oldott cselekvéssel megszelídíteni az eszetlen fejetlenséget. „… a kisróka bevisz az erdőbe, és nekünk nem szabad gyáván megfutamodnunk, néznünk kell, nyitott szemmel, őrült öngyilkos bátorsággal, mert félve nézni nem lehet, a félelem: kitépett szem.” Szabó T. Anna Kép: Tüttő József: Szeretet árus Szeretettel! Megyebiró Joli ∞

Elhanyagoltság élménye törhet ránk. Magány, magunkba szállás, elszigetelődés… amolyan szubjektív, belső világgal történő kreatív kapcsolatteremtés. Egyfajta önrevízió, ami elvezet a szintézishez. Az elemekből, kísérletekből, tanulságokból, élményekből összegzett eredményhez. Ezt az utat, és vele az élményt, most nem lehet megspórolni. Viszont van egy jó hírem: ÁTMENETI. Olyan megszületős. Ideális vagy hasznos!(?) Az ideál (eszmény, modell, zsáner, hibátlan, kifogástalan) sok gyakorlatot, energiát igényel, és az ideális sokszor nem tökéletes. A hasznos azt jelenti, hogy minden érintett számára, egységesen elég jó. Hogyan alakulhatsz mássá, hogyan hozhatod ki ebből az átmenetből a leghasznosabbat? Úgy, hogy MENTES vagy, mentes minden olyan motívumtól, mintától, ami nem a valóságról szól. Mutyi mentes valóságmegragadás.   A MENTES dolgoktól nem leszel allergiás. A tiszta forrás… tiszta fantáziát sugall, egészséges ravaszság, és logika jellemzi. Persze ehhez önrevízióra v

Ha tavasztól tavaszig, márciustól márciusig tartana egy esztendő, akkor ezek a hetek az új kezdetekre való ráhangolódásról szólnak, egy új év elindulásáról. Időszerű átállás, átkattanás gondolata tör ránk, ami az elhanyagoltság élményével párosul. Magány, magunkba szállás, elszigetelődés… amolyan szubjektív, belső világgal történő kreatív kapcsolatteremtés. Sokkal átfogóbban kell kezelnünk, mint azt eddig tettük.   Sokkal inkább kiszélesíteni a vizsgálódásunkat a múlt élményeit, ideáljait, eszményeit tekintve. Most nagyobb az összevisszaság, a káosz és a rendetlenség, így a rendeződés élesebb, és szembetűnőbb lesz. Kulcsszavak a hónap margójára: Összevisszaság – rendeződés Rend a rendetlenségben. Ideális vagy hasznos!(?) Megszelídítés és megszelídülés. Időszerű fejlődés. A tiszta forrás… tiszta fantázia Tisztítás és mentesség. Önrevízió. Mutyi mentes valóságmegragadás. Szintézis: elemekből, kísérletekből, tanulságokból, élményekből összegzett eredmény.

Újfajta önbizalom születik, olyan próbára tevős. Olyan önmagát felkarolós. Nem a külvilágnak demonstrálós, hanem benned, belül, magadnak szól. Inkább önmagad önálló felkarolása. Olyan… saját magad mecénásának lenni. Olyasmi, mikor átúszod keresztben a medencét a víz alatt, és a Nagy levegővétel, izgalmas függetlenség érzésével tölt el. A cselekvőerő növekszik, mert próbára teszi önmagát, legyőzve a nehézségeket. Nem túl bonyolult, de nem is túl egyszerű. Egyedinek, szabadnak érezheted magad. A szél és a vihar (konfliktusok) friss levegőt (gondolatok, közeg) teremt, új arculatot (személyiséget) adományoz, tisztább (világosabb) kapcsolódást középpontoddal (önbizalom), környezeteddel és testeddel. Hogyan lehetsz különleges?   Ha megtalálod magadban, azt a különlegességet, amitől különlegessé válhatsz. Ezzel meggyógyítod a jelent, begyógyítod a múlt sebeit, és rendben lesz a jövő. Szeretettel! Megyebiró Joli ∞

A tekintélyelvű személy, összességében gyenge ember, főleg az érzelmek szintjén. Ezért is kell tekintélyét nyomatékosítani, „kidomborítani”. Például: tanár, aki óra előtt begyűjti a tanulók telefonját, lefotózza, majd kiteszi a képet egy közösségi oldalra.   A tekintélyelvű megnyilvánulás, gyermekben, tanítványában, kapcsolatban, munkatársban gátolja a változást, az Én fejlődést és az átalakulást. Ebből fakadóan az önkontroll (fegyelmezettség, önuralom, hidegvér, józanság) helyébe, a félelem általi irányítottság lép. A megfelelési kényszer és a félelem megrekeszti, leblokkolja az éppen bimbódzó kreatív fejlődés kibontakozását. Kész a megmerevedés. A tekintélyelv elszenvedésétől, mindig lesz egy belső dilemma a velünk született adottságok és a tekintélyelv által ránk erőltetett elvárások között. Az engedelmesség és az önmegvalósítás közötti vergődés nem éppen diadalmenet érzését nyújtja. Az érintett megadhatja magát, megtörhet vagy lázad, esetleg eltorzul. Ha megadja magát

A sors forgásában vannak olyan pillanatok, és történések, amiket nem értünk… olyan események, amik sem előtte sem utána nem estek meg. Ezeket észrevétlenül is hagyhatjuk. Viszont, ha megértjük, és logikusan… hova tovább zseniális paraszt ésszel felismerjük, akkor nagy dolgok történhetnek a világunkban. Lényünk gyakorta makacsul ragaszkodik elveihez, megszokott motívumhoz, mintákhoz. Olyan - korábban megtapasztalt - formákhoz, eddig rendjén lévő gyakorlathoz, melyek már nem szolgálják soron következő lépéseinket, kívánságainkat. Legyenek ezek alaptanulmányok vagy kapcsolatok által megtapasztalt ismeretek. Esetleg ismeretek hiányából származó hiedelmek, környezetünkből származó illúziók, túlzott elvárások, kötelező eredmények. Gondolkodjunk kicsit másként, hagyjuk el a sztereotip (általános, kopott, készen kapott), sablonos, észjárást és lazítsunk a mentális technikán. A türelmetlenség diktálta nyihogásból (sopánkodásból) váltsuk logikus, kézen fekvő lépésekre. Olyan… magától é