Szentimentális (érzelgős) vagy kifinomult?

Képek: Tüttő Józsf: A virág világossága, Felemelő színjáték

Olykor el kell viselnünk egy lelki feszültséget, amely látszatra a tehetetlenség érzéséből fakad. Ha tovább akarjuk folytatni az életet, el kell felejtenünk a rongyos emlékeket, és ezzel együtt a tehetetlenség érzését is. Mert azzal, hogy a múltat akarjuk irányítani, elmulasztjuk irányítani a jövőt. A rendezés és értelmezés egyfajta fejlődést, új lehetőségeket hoz. Küzdelem helyett… elszánt, kivitelező cselekvést. Kitörve és szükségszerűen leválva a lehangoló múltról.
 „Az emlékek nem a múlt, hanem a jövő kulcsa.”
Corrie ten Boom
A Rák Újhold margójára. (06.21.)
A bizonytalan érzések és hangulatok, sejtelmek okának elemzése.
„Kreatív szemmel” elgondolkodni, meglátni valamit, amit eddig nem láttunk. Kiszagolni… merre tovább? Nos… tüzetesebben érdemes szemlélődni, hogy rájöjjünk a lényegre.  Milyen úton, módon fogadható el, vagy hagyható el a döntésünk tárgya? Nézzünk, lássunk, használjuk az érzékszerveinket!
Indul valami új, ami kicsit határozatlan, kicsit tisztázatlan. De ez nem érvényteleníti azt, ami elindul… csak lassítja. „Csak” türelemre, bizalomra és időre van szükség a kiteljesedéséhez.  Győzzön a kifinomultság és ne fecséreld az időd aggódásra, mert az szétforgácsolja a Ma Erejét.

Ösztönös, játszmák nélküli… mutyi mentes valóságmegragadás. 

Szeretettel! Megyebiró Joli ∞