A tekintélyelvű személy, összességében gyenge ember, főleg az érzelmek szintjén. Ezért is kell tekintélyét nyomatékosítani, „kidomborítani”. Például: tanár, aki óra előtt begyűjti a tanulók telefonját, lefotózza, majd kiteszi a képet egy közösségi oldalra. A tekintélyelvű megnyilvánulás, gyermekben, tanítványában, kapcsolatban, munkatársban gátolja a változást, az Én fejlődést és az átalakulást. Ebből fakadóan az önkontroll (fegyelmezettség, önuralom, hidegvér, józanság) helyébe, a félelem általi irányítottság lép. A megfelelési kényszer és a félelem megrekeszti, leblokkolja az éppen bimbódzó kreatív fejlődés kibontakozását. Kész a megmerevedés. A tekintélyelv elszenvedésétől, mindig lesz egy belső dilemma a velünk született adottságok és a tekintélyelv által ránk erőltetett elvárások között. Az engedelmesség és az önmegvalósítás közötti vergődés nem éppen diadalmenet érzését nyújtja. Az érintett megadhatja magát, megtörhet vagy lázad, esetleg eltorzul. Ha megadja m...
Asztrozófia & Gyógynövények