MEGYEBIRÓ JOLI ∞ Asztrozófia & Gyógynövények

Érkeznek a válaszok, kirajzolódnak a megoldások, sejthetővé válik a megváltoztatható. Derengeni kezd a megváltó erőforrás. Villámfényű felfedezésként kattan be… hol és miben kell kevesebbnek lenni, hol és miben kell eredményesebben földelni. Lehetséges a lehetetlen. Nem kell erőltetni, csak engedd meg, hogy megtörténjen. Ne légy önmagad szabotőre. Az elmozdulás szelíden, de hatékonyan terel a valódi haladási irányba. Engedd megtörténni az átmenetet és a mássá válást! Ki kell dolgozni a személyes bátorságot. Itt szeretném megjegyezni… nem az a bátorság, hogy a fotelből köpködsz és lázítasz. Ezt úgy nevezik… személyeskedő, aki később szegény énként nyalogathatja magáról a szurkot, mint Holle anyó meséjében szereplő „kényelmes” leány. Ezzel, csak az öngyászba sikerül beleragadni. Szóval… az Én erőt, az érvényesülést, a pozitív kisugárzást kell kimunkálnunk. A LIBIDO fogalmáról van szó, ami nem csak szexuális, nemi hajtóerőt jelent, hanem egy szóban fejezi ki a lelki és szellemi erőt. Ezze...

A megrendülés majd megfeneklés azt hivatott észleltetni bennünk, hogy semmi sincs kőbe vésve. Most (!) gondolkodj… türelmesen és kitartóan (következő két hétben). Érdemes többet érdeklődni, megtudni, értelmezni és felfogni az igazságról (SAJÁT igazságról, értékről, tehetségről). Nagy párbeszédek… akár Magaddal is. Világképet, érdeklődési köröket, célkitűzéseket illetően. A beilleszkedést, a csapatot és a közösséget tekintve. Szóval érdemes újra nekifutni, újra át - és meggondolni. Kérdezni és utána járni, főleg ha sántít valami. A „sántítást”… visszatérő koccanások, akadályok jelzik és arra hivatottak, hogy megkérdőjelezd az eddigi szemléletet, elveket.   Olyan ez… mikor a tanuló kérdez a tanártól. Visszatér a pontosítás érdekében, mert a történet még nem kerek. A nagy hír, nagy ígéret, nagy bölcsesség és a megértés, március első hetéig várat magára. Addig van még idő eszme cserére, gondolkodásra, gondolat cserére. Van idő a „sántítás” okát, tárgyát megvitatni. Valamit még el kell ...

Újfajta önbizalom születik, olyan próbára tevős. Olyan önmagát felkarolós. Nem a külvilágnak demonstrálós, hanem benned, belül, magadnak szól. Inkább önmagad önálló felkarolása. Olyan… saját magad mecénásának lenni. Olyasmi, mikor átúszod keresztben a medencét a víz alatt, és a Nagy levegővétel, izgalmas függetlenség érzésével tölt el. A cselekvőerő növekszik, mert próbára teszi önmagát, legyőzve a nehézségeket. Nem túl bonyolult, de nem is túl egyszerű. Egyedinek, szabadnak érezheted magad. A szél és a vihar (konfliktusok) friss levegőt (gondolatok, közeg) teremt, új arculatot (személyiséget) adományoz, tisztább (világosabb) kapcsolódást középpontoddal (önbizalom), környezeteddel és testeddel. Hogyan lehetsz különleges?   Ha megtalálod magadban, azt a különlegességet, amitől különlegessé válhatsz. Ezzel meggyógyítod a jelent, begyógyítod a múlt sebeit, és rendben lesz a jövő. Szeretettel! Megyebiró Joli ∞

A tekintélyelvű személy, összességében gyenge ember, főleg az érzelmek szintjén. Ezért is kell tekintélyét nyomatékosítani, „kidomborítani”. Például: tanár, aki óra előtt begyűjti a tanulók telefonját, lefotózza, majd kiteszi a képet egy közösségi oldalra.   A tekintélyelvű megnyilvánulás, gyermekben, tanítványában, kapcsolatban, munkatársban gátolja a változást, az Én fejlődést és az átalakulást. Ebből fakadóan az önkontroll (fegyelmezettség, önuralom, hidegvér, józanság) helyébe, a félelem általi irányítottság lép. A megfelelési kényszer és a félelem megrekeszti, leblokkolja az éppen bimbódzó kreatív fejlődés kibontakozását. Kész a megmerevedés. A tekintélyelv elszenvedésétől, mindig lesz egy belső dilemma a velünk született adottságok és a tekintélyelv által ránk erőltetett elvárások között. Az engedelmesség és az önmegvalósítás közötti vergődés nem éppen diadalmenet érzését nyújtja. Az érintett megadhatja magát, megtörhet vagy lázad, esetleg eltorzul. Ha megadja m...

A sors forgásában vannak olyan pillanatok, és történések, amiket nem értünk… olyan események, amik sem előtte sem utána nem estek meg. Ezeket észrevétlenül is hagyhatjuk. Viszont, ha megértjük, és logikusan… hova tovább zseniális paraszt ésszel felismerjük, akkor nagy dolgok történhetnek a világunkban. Lényünk gyakorta makacsul ragaszkodik elveihez, megszokott motívumhoz, mintákhoz. Olyan - korábban megtapasztalt - formákhoz, eddig rendjén lévő gyakorlathoz, melyek már nem szolgálják soron következő lépéseinket, kívánságainkat. Legyenek ezek alaptanulmányok vagy kapcsolatok által megtapasztalt ismeretek. Esetleg ismeretek hiányából származó hiedelmek, környezetünkből származó illúziók, túlzott elvárások, kötelező eredmények. Gondolkodjunk kicsit másként, hagyjuk el a sztereotip (általános, kopott, készen kapott), sablonos, észjárást és lazítsunk a mentális technikán. A türelmetlenség diktálta nyihogásból (sopánkodásból) váltsuk logikus, kézen fekvő lépésekre. Olyan… magától é...