Ugrás a fő tartalomra

A vitathatatlan beszivárgása


Épp elkezdődött valami, épphogy elvetetted az első magokat. És… jön a fal, a totális akadályozás.
Ötletek jöhetnek, amivel felnőhetünk a fal tetejéig, vagy eszközt találunk, amivel kiássuk magunkat alatta. Hatalmas, ÖNÁLLÓ SZELLEMI lépéseket tehetünk, mert hétmérföldes csizmát kapunk ajándékba.
Igyekezzünk a hajunkat a fejünkön hagyni és másokét sem kitépni.
Az eszed növeszd, a májad, haragod, agressziód helyett! Lélekjelenlét megőrzése, védelme, belső mentális, érzelmi stabilitás. A szenvedélyed nőjön, a logikád, érzeteid, a józan paraszt ész gyarapodjon.
Mivel vezetheted le az energiáidat (elfojtás helyett)? Mi az, ami feltölt, regenerál? Milyen oázis képe jelenik meg?
Mi jutna eszedbe egy lakatlan szigeten?
Érzékelő energia aktiválódik, egyfajta spirális turbulencia, ami a tudatküszöb fölé áramoltatja a titkos összetevőket… lassan, de vitathatatlanul.
Észleled az elfelejtett vagy lényegtelennek címkézett élményeket, benyomásokat, gondolatokat, sőt… ÁLMOKAT. Észlelés, felismerés, „aha” élmény.
Miért pont most?
Mert most nagy trutyiban vagy. És csendben is vagy, talán unatkozol is. Unalmadban és a trutyiban… másképp vagy képes figyelni.
Kinő az okosság… mint „ingoványból a lótusz”, ÖNÁLLÓ önműködéssel.
Egyszer beszélgettem valakivel, aki 1 évig előzetesben volt. Na, Ő… hasonló „aha” élményről mesélt. Ő börtönben volt, mi még „csak” kalitkában.
„Valami többre van szükség ahhoz, hogy bizonyos dolgokat ténylegesen úgy értsünk, hogy az viszonyulásunkban, magatartásunkban, változáshoz vezessen.” - Carl Gusztáv Jung
Szeretettel! Megyebiró Joli ∞

Megjegyzések