Ugrás a fő tartalomra

Az Ősz margójára

Mától… az ősz folyamán…….. nincs hiszti, nincs depi, nincs zárdába vonulás!!!

Nagy levegőt veszünk, majd ügyesen kifújjuk… egyszer, kétszer és háromszor.
Szükség szerint, fejjel megyünk a falnak, majd lepattanunk vagy Házisárkány üzemmód előfordulhat…
Igaz… ez nem okos, viszont buta… de legalább őszinte, ösztönös módja a gőz kiengedésének. 
Majd rázzuk meg magunkat, felejtsük el a történteket… s… áramoljunk tovább, mert ha visszapillantó tükörből nézed a jövőt, akkor a gödörben maradsz. Arról nem is beszélve, hogy lelki sebeidből elvérzel.

Sebeid fájdalmából adódó potenciál (teljesítő képesség, erő), kiválóan alkalmas a helyzeted jobbá tételére.
“ Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker.” (Helen Keller)
Lehet, hogy kirúgtak egy kapcsolatból, munkahelyről, csalódtál egy barátban vagy végérvényesen elpattant egy húr (fájdalom, lelki seb). Az igazság… mindig nézőpont kérdése.
Köszönöm az inspirációt egy kedves vendégemnek, akinek vigasztaló megnyugtatást kellett írjak. Merem venni a bátorságot, hogy megosszam, mert sokan járnak most hasonló cipőben, csak más - más életterületen.
Drágám, Téged nem kidobtak, hanem elengedtek. A nyáron volt rá lehetőséged, hogy Te lépj, most a sors lépett helyetted. Viszont innentől független vagy, rajtad múlik, hogy hátra pislogsz és visszapillantóból nézed a jövőt, avagy a temetőre vidámparkot építesz, és csakis előre nézel.
Fontos még… akiknél már év elején bekövetkezett a bummm és tavasszal elkezdték a vidámparkjukat építeni, Ők ügyesen, felelősséggel, rendületlenül folytassák a „beruházásukat”.
Képek: Michael Cheval, Pinterest

Megjegyzések