Lassan
az év vége felé közeledve, elevenítsük fel az év elején felvázolt alaphangot,
ami a 2018-as év feladatait és tennivalóit tekintve a törekvéseink
vezérvonalát mutatta. Nevezetesen, hogy a Vénusz évében (a Kínai asztrológia
szerint; a Föld Kutya évében), minőségi megújulás, kiemelkedés, egyedivé válás,
stabil önmegvalósítás, amire koncentrálnunk kellett. Lelassítva, befelé
fordulva, elgondolkodva, önként vállalva, szabad akarattal. Emberi kapcsolatainkon
keresztül, megtörve a rutint, a bennünk lakozó tehetség, kreativitás felszínre
hozása, felvállalása során. Az-az felelősséget vállalva Önállóan, egyedül,
saját erőnkből, nem másokra várva… megcsináljuk önmagunkat.
Így
őszre már mindenkinek tele lett a puttonya, lassan a hócipője is, a lelki és
szellemi tipródással. Lógunk kicsit (nagyon) a levegőben. Drámázás,
bosszúállás édes keveset segít. A befelé fordulás, és saját igazságunkkal való
törődés most a feladat (egyéniségünk, dolgaink, kihívásaink, lehetőségeink,
saját önvalónk megemésztése, stílusváltásunk). Belső átrendeződés, belső
transzformáció. Itt már nem a környezetünk, (testvér, rokonság, bárki)
túlszárnyalása a lényeg. Hanem önmagunk legyőzése új önmagunkért. Eddig
fizikailag számoltuk fel a régi, nem működő rendszert, (kapcsolatokat, pénzügyi
megoldásokat, befektetéseket, szokásokat, partnereket, tartalmakat) most
lelkileg is végleg sírba engedjük.
„Bár a fa olyan magasra nő, a lehulló levelek visszatérnek a gyökérhez.” Maláj közmondás.
Két
féle probléma létezik: megoldható (rajtad múlik) és a megoldhatatlan (tőled
független, nem rajtad múlik). A megoldhatónak állj neki, kezdj hozzá, oldd meg!
Átalakulással, tágulással, határaink (korlátaink) feloldásával. A
megoldhatatlant elfelejteni, eltemetni, feláldozni, megbocsájtani, elengedni. Itt
és most, november során. Belül… mélyen… magadban… határátlépéssel, mély bölcsességgel,
empatikusan, alázattal. Elsősorban lelkileg és szellemileg. S ne feledd, a jövő
oltárán hozott novemberi áldozat, busásan meg fog térülni.
Igaz,
hogy a hónap folyamán nagy határátlépések kezdődnek, DE ezzel még nem a
célunkat értük el, ez csak egy állomás, mérföldkő az úton. Azzal, hogy
felnyílik a sorompó, még nem jelenti azt, hogy OTT vagyunk. A hirtelen érkező
„zöld lámpa” ugrásszerű optimizmust, egyfajta „sínen vagyunk” érzést,
megerősítést, önbizalmat, hitet ad az út folytatásához.
Helló
November!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése