Ugrás a fő tartalomra

Újhold a Rákban (július 13.)

Az elmúlt 28 napban megtaláltuk a csiszolatlan gyémántot és szembesültünk annak megmunkálásának időigényességével. A most induló holdciklus azzal telik, hogy az ehhez szükséges eszközöket megtaláljuk, megteremtsük elsősorban önmagunkban földeljük. A feladatunkra koncentrálni, intenzíven szelektálva a zavaró, figyelemelterelő hatásokat. Feláldozva magunkat az Itt és Most oltárán.
A totális változás és átalakulás közepén állunk. Valóság ellenőrzés mentén fel kell fedeznünk az igazi, valóságos értékeinket. Ezzel szembesülnünk kell és önneveléssel a legjobbat kihozni magunkból. A lényeg a következő: gyakorlatban meglátni és megtalálni mindazt, ami a szellemi átalakulásodat lelkileg, érzelmileg blokkolja. Bármit is dob a gép… hozd ki a legjobbat az adott szituációból.
Lássunk egy példát:
 Anya lettél, gyermeked született. Egy csöpp csecsemő igen sok jelenlétet igényel.
Hova lett a szabadság, az „énidőm”? Hova lettek a baráti bulik? Én nem ezt a lovat akartam! Persze… mondták, olvastam, de akkor is.
Nincs ezzel semmi gond, ezek őszinte valóság ellenőrző kérdések és érzések. A mostani Rák Újhold átalakító energiái elindítják az anyai minőség megélését. Azt a gondoskodó, tápláló, önfeláldozó személyt, aki gyermekét, szeretettel és legjobb tudása szerint neveli.
Gyermekednek nevezhető bármilyen dolog, melyet magad hoztál létre, önmagad teremtetted meg vagy szellemileg „szülted” meg. Egyszóval belőled fakadó, egyedi, Téged tükröző megvalósulás, ami folyamatos gondoskodást, védelmezést, törődést és jelenlétet kíván.
Valami ilyesmi beavatással kell most szembesülnünk és mélyen, magunkban transzformálnunk.  Át kell minősülnünk… azzá… Akivé a következő években leszünk. Mert… nem a nyers gyémánt az igazi kincs, hanem az út, melynek során elsajátítjuk azt a profizmust, mellyel drágakővé formáljuk a nyers követ. Úgy álljunk lelkünk, szellemünk gyémántjához, mint a gyermekére csodálattal tekintő anya, aki szoptatás közben elgondolkodik…! Mennyi áldozat, tapasztalat, tudatosság, önbizalom kell a belőlünk fakadó csoda létrejöttéhez. Miközben mennyi öröm, boldogság, erény adatik, befektetéseink jutalmául.
Hűen tükrözi az Újhold üzenetét, William James ma már klasszikusnak számító pszichológiai meghatározása: „Olyan fokozatos vagy hirtelen folyamat, amelyben az addig tépelődő, lelkiismeret-furdalástól és kisebbségi érzéstől szenvedő boldogtalan személy megnyugszik, lelkiismeretével megbékül, saját igazáról meggyőződik és boldog lesz, azáltal, hogy szilárd fogódzót talál… „
Képek: Pinterest

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Ősz margójára

Mától… az ősz folyamán…….. nincs hiszti, nincs depi, nincs zárdába vonulás!!! Nagy levegőt veszünk, majd ügyesen kifújjuk… egyszer, kétszer és háromszor. Szükség szerint, fejjel megyünk a falnak, majd lepattanunk vagy Házisárkány üzemmód előfordulhat… Igaz… ez nem okos, viszont buta… de legalább őszinte, ösztönös módja a gőz kiengedésének.  Majd rázzuk meg magunkat, felejtsük el a történteket… s… áramoljunk tovább, mert ha visszapillantó tükörből nézed a jövőt, akkor a gödörben maradsz. Arról nem is beszélve, hogy lelki sebeidből elvérzel. Sebeid fájdalmából adódó potenciál (teljesítő képesség, erő), kiválóan alkalmas a helyzeted jobbá tételére. “ Csak a szenvedés és a megpróbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker.” (Helen Keller) Lehet, hogy kirúgtak egy kapcsolatból, munkahelyről, csalódtál egy barátban vagy végérvényesen elpattant egy húr (fájdalom, lelki seb). Az igazság… mindig nézőpont kérd...