MEGYEBIRÓ JOLI ∞ Asztrozófia & Gyógynövények

Az a Mennyország, amiben élünk.  A felsercenő gyufa lángja, ami meggyújtja a gyertyát. Az a boldogság, mikor a reszkető kutyát beengeded a kályha melegéhez. Az a törekvés, amivel a pók mindeközben ösztönösen szövi hálóját a sarokban (pedig két nappal előtte nagytakarítottál). Hadd szője… belső biztonságérzete hajtja és sikervágya készteti. Az a napsugár, ami megtöri a csikorgó fagyot. Az őszinte ölelés, ami könnyet csal a szemedbe. A kamasztól érkező cinkos pillantás, ami szavak nélküli megértésre számít. Itt és most. Az a Mennyország, amiben élsz, s amit megteremtesz Magadnak. Belső hierarchia, maradandó értékek, valós ítélőképesség, hitelesség. Az a Mennyország, ami a gondolat - szó - tett egységét adja. Az… az Egység, ami a valós (saját) értékrended tükrözi, és eszményeid szerinti fontossági sorrenddel állítasz fel. Minden barátomnak, ismerősömnek és minden kedves kliensemnek, kívánom…, hogy az ajándékba kapott, ölbe esett lehetőségeket… tudd és bírd! Mert ...

„Nem az vagyok, ami történt velem. Az vagyok, amit döntöttem, hogy legyek. ” C. G. Jung Sokan úgy vállalnak felelősséget, hogy másoktól várják el, hogy felelősséget vállaljanak. Másoktól várják el, hogy felnőttként döntsenek és cselekedjenek helyettük. Könyörtelen és elszánt őszinteség személyes értékrendünket illetően.   Mit nevezünk személyes értékrendnek? „ Egy személy értékrendje értékek azon halmaza, amelyet a személy viselkedésében, döntéseiben követ, meghatározónak tart. Ez azt jelenti, hogy a különböző szituációk értékelésekor mit tart fontosnak, mit tart pozitívnak és mit tart negatívnak, illetve, hogy mennyire tartja annak. Ezen értékek összessége dönti el, hogy az adott személy az adott szituációt milyen jónak, milyen rossznak, avagy mennyire kívánatosnak vagy kerülendőnek ítél. Így az értékrend szorosan összefügg a személy céljaival, erkölcsével.” (Wikipédia) Valamiféle szenvedélyes újító szándékkal kellene belemélyednünk a dolgainkba. Valamiféle új...

"Amikor Isten a teremtést az egyből megalkotta, a kezében tartotta minden teremtetthez a kulcsot. Az ember feladata az lenne, hogy ezt a kulcsot megtalálja. Hogy a dolog még izgalmasabb legyen, Isten a lehető legjobban el akarta rejteni, és megkérdezte égi tanácsadóit, akik adtak is neki mindenféle tanácsot egészen a Holdig. Isten azonban így szólt: »Én mégis inkább egészen közel és egészen távol rejtem el, oda, ahol legutoljára fogják keresni.« És az ember legközepébe rejtette el." … a kulcs olyan közel van, hogy banálisnak tűnhet ilyen egyszerű dologgal foglalkozni, és mégis minden ilyen egyszerű.” Rüdiger Dahlke Meglátni a láthatatlant. Kinyitni a kinyithatatlant. Értelmezni az értelmezhetetlent. Kibeszélni a kibeszélhetetlent. Legyőzni a legyőzhetetlent. Megbocsájtani a megbocsáthatatlant. Szeretni a szerethetetlent. Jól feltett kérdésre, abszolút (a maga nemében tökéletes) válasz érkezik. Lehet a lehetetlen. Szeretettel: Megyebiró Joli ∞ Kép...

Érezzük már egy ideje, hogy ami eddig hozott, az átalakulóban van. Az elmúlt hetekben, fülünkben cseng egy belső értékekre utaló hang (zaj vagy melódia…?). Számvetés, értékbecslés játszmák nélkül. Kristálytisztán. Könnyebb lesz a valóságmegragadás, világosabbá válnak a megérzéseink. Ösztönösebben érezzük, miben lehetünk otthon, mi az, amiben megtaláljuk a belső békénk szerkezetét. Amiről ha gondoskodunk, gondoskodik rólunk. Belső békédről úgy gondoskodhatsz, hogy kiszabadulsz a kollektív (összegyűlt, összegyűjtött), családi, szülői, viselkedés minták satuszorításából. Kirostálod a múlt beidegződéseit, félelmeit, negatív emlékeit. Feloldod és kristályosítod a kellemetlen, érzékeny témákat. Feszegeted a tudattalant, a magadba zuhanás csendjében. „Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred.” C. G. Jung Mély, célirányos nyomozás, kutatás és felülvizsgálat. Ne add fel, ha nem látod első blikkre, térj vissza újra és újra a témára, közelítsd meg több irányból. Engedd ...

„Már tudom szeretni nem azt jelenti, Hogy két ember egy igát von, Hanem a másikat biztatni, repülni biztatni, repülni, hogy a másikat biztatni, repülni át egy világon. Át egy világon. Át egy világon.” Kowalsky meg a Vega A kevesebb néha több. És… még valami: „A segítség sokféleképpen jöhet. Egy veseként, szép gesztusként, egy barátként, aki utat mutat. Mégis, túl gyakran nekünk kell gondoskodnunk magunkról. Félünk, hogy gyengéknek látnak, hogy nem vagyunk erősek. De az igazság az, hogy bár képesek vagyunk egyedül járni ezen a világon, legtöbbször az élet sokkal jobb másokkal.” Grace klinika Helló Október! Megyebiró Joli ∞

  A júliusi pofonok után, a Pál fordulatot követően, mikor kiríttad magad s felszáradtak a könnyeid… elöntött a „megvan” érzés derűje. Lebontottuk, darabjaira szedtük és újraértelmeztük lelkivilágunkat.   Augusztusban szerény (nem gőgös) kockázatvállalással egy újfajta szabadság, egyediség dobogó ereje érlelődött meg. Az ősz első hónapjára mindez belső valósággá vált, újfajta értékrend formájában. Tapasztalat ez a javából, mondhatni bölcsesség. Bölcsesség, melynek révén megvillan jövőnk egy darabja. Bölcsesség… mely felkelti érdeklődésünket a most fontos, egyértelmű, előbbre való dolgok iránt. Az elvégzendő feladatok, tervek, munkák, célkitűzések, szorgalmas munkavállalással valósíthatók meg.   Fizikai határaink, korlátaink átlépéséhez szívvel lélekkel való, őszinte, spontán hozzáállásra van szükség. Akár újratervezésen, akár a megvalósításon munkálkodunk, kerüljük a túlpörgést, a megszakítás nélküli munkát. A sztahanovista (munkamániás) üzemmód a munka megs...

Született egy (tan) mese a baromfi udvarban kikelt sas fiókáról, aki a csirkékkel együtt nevelkedve nőtt fel egy farmon. Csipegetett, kapirgált, élt, ahogy a többiektől és a tyúkanyótól látta. Szabadon, ám kerítésen belül. A csibék közt kikelt sas fiókában, erőteljes nyomot hagyott egy bizonyos káprázatos nap, mikor egy szabadon szárnyaló sast látott az ég kékjében. Azóta sem felejtette el, és folyton azon morfondírozott, miért is vonzódik, e másik világ felé. Egy napon hatalmas zivatar töltötte meg a baromfiudvar kacsaúsztatóját, melyben tisztán tükröződött a madár valódi alakja. - Részeg hangulat, aranyló káprázat, csillámporos valóság. Gondolkodik el a gyerek sas, majd megszólal: - Ki ez, aki nem olyan, mint a többi csirke? Tekintete váltakozva szemléte a kapirgáló tyúkokat és a tükörképét. Felszínre tört a felismerés, hogy külsőleg sokkal inkább hasonlatos az eget hasító sashoz, mint a futkorászó, csipegető baromfikhoz. A felismerés, érzelmi biztonság… egyfajta...