Ideális vagy hasznos!(?)

Elhanyagoltság élménye törhet ránk. Magány, magunkba szállás, elszigetelődés… amolyan szubjektív, belső világgal történő kreatív kapcsolatteremtés.

Egyfajta önrevízió, ami elvezet a szintézishez. Az elemekből, kísérletekből, tanulságokból, élményekből összegzett eredményhez. Ezt az utat, és vele az élményt, most nem lehet megspórolni. Viszont van egy jó hírem: ÁTMENETI. Olyan megszületős.

Ideális vagy hasznos!(?)

Az ideál (eszmény, modell, zsáner, hibátlan, kifogástalan) sok gyakorlatot, energiát igényel, és az ideális sokszor nem tökéletes.

A hasznos azt jelenti, hogy minden érintett számára, egységesen elég jó.

Hogyan alakulhatsz mássá, hogyan hozhatod ki ebből az átmenetből a leghasznosabbat? Úgy, hogy MENTES vagy, mentes minden olyan motívumtól, mintától, ami nem a valóságról szól.

Mutyi mentes valóságmegragadás. 

A MENTES dolgoktól nem leszel allergiás. A tiszta forrás… tiszta fantáziát sugall, egészséges ravaszság, és logika jellemzi. Persze ehhez önrevízióra van szükség. Következetes áttekintésre, átfogó, mindenre kiterjedő szisztematikus átgondolásra. Bonyolultnak tűnik, de egyszerű. Nemes egyszerűséggel, oldott cselekvéssel megszelídíteni az eszetlen fejetlenséget.

Ahol szeretet van, ott nem lehet hatalom… és ahol hatalom van, ott nem lehet szeretet. A túlgondoskodó, gyötrő, követelőző szeretet félelmet és szorongást szül. Félve, szorongva, megijedve igen nehéz logikusan gondolkodni. Homályossá, olykor láthatatlanná válik az egyszerű, oldott megszelídítése az akadályoknak.

Egészséges önérvényesítés! Mentes, mindenféle rögeszmés manipulációtól, játszmáktól és tudattalan összejátszástól.

Szeretettel! Megyebiró Joli ∞

Képek: Dick van Duijn