Helló Szeptember!

 

A júliusi pofonok után, a Pál fordulatot követően, mikor kiríttad magad s felszáradtak a könnyeid… elöntött a „megvan” érzés derűje. Lebontottuk, darabjaira szedtük és újraértelmeztük lelkivilágunkat.  Augusztusban szerény (nem gőgös) kockázatvállalással egy újfajta szabadság, egyediség dobogó ereje érlelődött meg.

Az ősz első hónapjára mindez belső valósággá vált, újfajta értékrend formájában.

Tapasztalat ez a javából, mondhatni bölcsesség. Bölcsesség, melynek révén megvillan jövőnk egy darabja. Bölcsesség… mely felkelti érdeklődésünket a most fontos, egyértelmű, előbbre való dolgok iránt.

Az elvégzendő feladatok, tervek, munkák, célkitűzések, szorgalmas munkavállalással valósíthatók meg.  Fizikai határaink, korlátaink átlépéséhez szívvel lélekkel való, őszinte, spontán hozzáállásra van szükség.

Akár újratervezésen, akár a megvalósításon munkálkodunk, kerüljük a túlpörgést, a megszakítás nélküli munkát. A sztahanovista (munkamániás) üzemmód a munka megszállottjává tehet minket, ami kimerültséghez, felületességhez, hanyagsághoz, balesetekhez vezet. A mennyiségi, gyors helyett az időtálló, minőségihez ragaszkodjunk. Viszont a szőrszálhasogató tökéletesség illúzióját engedjük el, mert az önbizalom hiányhoz, megrekedéshez, és elszigetelődéshez vezethet.

Lélektanilag vizsgálva a hónap üzenetét, a következőkre érdemes koncentrálni.  Legyen tető alatt a munka, érezzük a sajátunknak. Eszmény és, vagy valóság!? A gyakorlati tapasztalat fontossága, tudás, bölcsesség, profizmus (nem az okoskodós), higgadtan megtervezett, gyakorlott munkavégzés. Avagy, ennek elsajátítása gyakorlással és rutin megszerzésével. Mert a munka nemesít… táplál, megvilágosít, legyőzhetetlenné tesz.

Ambíciónkat, motiváltságunkat arra irányítsuk, ahol a leghasznosabban tudunk működni, ami belső, igaz valóságunkat tükrözi.

Olyan ez mintha a Szent Grál - ra bukkannál. A Grál egyfelől a hatalom (önuralom) másfelől a tökéletesség szimbóluma. A tökéletesség hajszolása közben elveszítjük hatalmunkat önmagunk felett. Elsiklunk az orrunk előtt heverő lehetőség mellett. 

C. G. Jung szerint; a Grál azt a belső teljességet szimbolizálja, amit az emberek mindig is kerestek.

Helló Szeptember… helló Ősz!

Megyebiró Joli ∞